Rólunk
Szuromi
Családi Birtok
Borkínálat
az Egri Bikavér hazájából
gazdálkodik az egri borvidék területén.
Starting at$9999
"A jó bor a lélekhez szól"
Borkínálat az Egri Bikavér hazájából
A Szuromi Családi Birtok 20 éves múlttal, nagy odafigyeléssel és hatalmas alázattal gazdálkodik az egri borvidék területén Észak-kelet Magyarországon, a Bükk hegység lábánál.
"Úgy, mint a jó zenénél, nem utánozni, nem feldolgozásokat játszani szeretnénk, hanem egyedi, ránk és a termő tájra jellemző borokat a világra hozni."
Ezért időt, energiát nem kímélve minden nap a lehető legjobb minőség elérése a cél,
legyen az egy hordó tökéletes kimosása, vagy egy jól elkészített házasítás.
Egri borvidék
Gazdaságunk Észak-kelet Magyarországon, a Bükk hegység lábánál a történelmi Egri borvidéken terül el.
A borvidék teljes területe 22 160 hektár, amelyből 18 302 hektár I. osztályú. Jelenleg körülbelül 6000 hektár szőlőültetvény található itt. A helyi szőlő- és borkultúra közel 1000 éves múltra tekint vissza, és ez alapvetően meghatározta, illetve meghatározza ma is az itt élők életét.
A szőlőtermesztés és a borkereskedelem a 16. századra vált dominánssá a térségben. Bár a török hódoltság és az egri vár 1596-os eleste visszavetette a borkészítést, nem szüntette meg. A 18. század elején a szőlőtermesztés már szabályozott körülmények között zajlott, Eger város bírája és tanácsa szervezte és ellenőrizte a hegyrendészetet.
Az egri borgazdaság fénykora a 18-19. századra tehető, amikor főleg vörösbort, kisebb mennyiségben világosabb színű siller típusú bort és kevés fehérbort termeltek.
A filoxéra (másnéven szőlőgyökértetű) 1886-ban jelent meg Egerben, és a szőlők nagy részét elpusztította. Az első szőlőrekonstrukció (1880-1910) során elterjedt az eltérő fajták külön táblákban történő telepítése. Ekkor jelentek meg a borvidéken a nagyburgundi, a kékfrankos, a kékoportó, valamint kisebb területen a cabernet sauvignon, a cabernet franc és a merlot, valamint a főként festőborként használt othello fajta is.
A második világháború utáni államosítások következtében a borok minősége jelentősen romlott, és az egri borok hírneve mind belföldön, mind külföldön csökkent. Az egri borokat gyakran „férfiasnak” nevezték, mivel erősen savasak, gyakran keserűek és fanyarok, nyers csersavtartalmúak és hígak voltak.
A rendszerváltás után a minőségi borkultúra újra előtérbe került; a nagy állami borkombinát mellett több száz közepes és kis borászatot alapítottak, és megjelent néhány csúcsborászat is.
Bevezették a fejlett borkultúrákban alkalmazott eredetvédelmi rendszert, amely szabályozza és ellenőrzi az „egri” földrajzi megnevezés használatát.
A borvidék leghíresebb bora az egri bikavér, amely több vörösborszőlő borának házasításával készül, és egy testes, karakteres, jó savgerinccel rendelkező házasított bor.
Jelenleg összesen 9 dűlőn, 16 hektár területen gazdálkodunk,
amelyek közül 8 is
első kataszteri oszály besorolású.
A Szuromi Családi Birtok dűlőin három fehér-, illetve hét kékszőlő fajtát termesztünk. Ezekből igyekszünk különböző fajta és házasított borokat előállítani - kihasználva az Egri borvidék fantasztikus adottságát.
Csapatunk
A család szinte minden tagja a borászatban dolgozik.
